A Nagyhét, ami kezdődik a Virágvasárnappal, folytatódik Nagypéntekkel és a feltámadással végződik. A politika világában a múlt héten történt egy súlyos támadás a demokrácia ellen. Erre jött válaszul a 80 ezer ember utcára vonulása, amivel kezdetét vette a Demokrácia Nagy Hete, az a tüntetés sorozat, amikor az európai gondolkodású polgárok - ez alkalommal jelentős témákban - nyilvánították ki véleményüket (nem lebecsülendő az internetadót).

Természetesen, nem célunk bántani a vallásos embereket ezzel a párhuzammal. Csak azt szeretnénk beláttatni, hogy az alapjogok védelme és az azért való kiállás mindenki érdeke és nem csak a diákoké vagy civileké vagy az ellenzéki politikusoké. Ahol az alapjogok csorbítása megtörténhet az már nem demokrácia. Ha az alapjogok csorbítása ad hoc módon, kreált ellenségképpel történik az már olyan veszély a jövőnkre, aminek csak képzelet szab határt és nem tudhatjuk, hogy holnap nem Te leszel az ellenség. Ahol az államvezetés felhatalmazás nélkül csúsztatja vissza az országot Moszkva irányába, ott már nagy a baj. Erre nincs felhatalmazás, nem erről szólt a rendszerváltás, nem erről szól az EU tagságunk.

A Fidesz kormány, a Fidesz képviselők és a Fidesz köztársasági elnök kapitális hibájára megmozdultak az emberek, a verbális csaták után végre a cselekedetek szintjén is megindult a változás és egyben ráfordultunk a jövő évi, jubileuminak tekintett választásokra. Ezért nevezhetjük a demokrácia nagy hetének az elmúlt napokat. Emelkedett, rendszerváltó-érzés van a levegőben. Most már csak a vidéknek kellene csatlakoznia.

A Nagyhét a keresztény vallásos emberek számára ez a legszentebb hét. A szentség a hitből fakad. A hit meg egy olyan  állapot, amit csak tisztelni lehet, a vallásos áhítat, ha valódi, az embertől el nem vehető élmény. Ha viszont nem valódi, akkor meg sima képmutatás, vagy megszokás, rutin. Fontos megértenünk, hogy a vallás magánügy és semmiképpen sem az állam ügye, ez a Francia Forradalom nagy vívmánya. A demokrácia nagy hetén a nép bebizonyította, hogy - a KDNP sugallata ellenére - Magyarország nem Isten országa, hanem elsősorban polgárai közössége.

Ha a vallás egy kormány által a polgárokra kényszerített dogmává válik, akkor az bizony ellenérzést szülhet. A világon nem sok országban 4 napos ünnep a Húsvét. Persze jól jön a kikapcsolódás, de a mi kis országunk megengedheti-e magának, hogy 4 napra leálljon a gazdaság, a két csonka munkahét hatékonyság-vesztését nem is említve. A párhuzam célja nélkül megjegyezzük, hogy a Franco diktatúrában is az államkatolicizmus volt az uralkodó és nem vezetett  eredményre az egyház szempontjából, rengeteg fiatal fordult el a vallástól, ennek hosszú távú következményein érdemes elgondolkozni.  

Nem a vallás állami szintre emelése fogja megoldani azt a mély morális válságot, amibe Magyarország süllyedt, hanem a kormány szintjén történő pozitív példamutatás és az erkölcsös hozzáállás hozná meg a kívánt eredményt. Például, a "Ne lopj!" egy igen megfontolandó parancsolat a Bibliában és Krisztus önfeláldozó, ego-korlátozó magatartása egy igen követendő minta lenne a "vezetőink" számára.

Boldog Húsvétot mindenkinek!