Kikkel parolázott Orbán Pekingben? Lukasenko, Putyin, Erdogán. Egyik sem egy grál lovag vagy a szabadság mintaképe. Éppen ellenkezőleg, nem mennek a szomszédba egy kis kegyetlenkedésért. Inkább az a kérdés, hogy miért volt erre Orbánnak szüksége? A káros magyar hintapolitika jegyében? Amibe már oly sokszor belebukott ez az ország? Vagy simán zsebre játszik?
Az EU-ban már nem nagyon állnak Orbánnal szóba, saját pártcsaládja is fenyítette, akkor marad a felkelő nap iránya, a "sikeres" keleti nyitás. De milyen áron? Sikernek akkor lehetne nevezni bármit is, ha a hasznok meghaladják a költséget (a befektetett időt, pénzt energiát), ami valamilyen előnyt eredményezne az országnak. A kínaiak és az oroszok - saját szempontjukból - ügyesen zsebre vágták Orbánt (és Orbán is zsebre vághatott valamit, mert folyton a zsebét markolászta). Putyin lenyomta a torkán Paksot, a kínaiak meg megvették kilóra az egész Fideszt: annyi pénzt adnak (kölcsön), amivel örökre eladósítják a magyarokat. De így legalább lesz finanszírozás az 500 milliárdos belgrádi vasútra (megtérülési idő kb. 2000 év) és a Borsodchem feltőkésítésére (tessék?). Erdogán még csak méregette a falatot, de ő is hamarosan ráharap a csalira, várható a török beruházás. Lukasenko és fia némi irigységgel figyelték a jelenséget, ők kimaradtak az osztozkodásból. Pörögtek a milliárdok és a halálos csókok.
Kedves Orbán Viktor, külpolitikából kellene leckét venni az oroszoktól és a kínaiaktól. Vegyük észre, szépen leválasztják Magyarországot az Európai Unióról és magukhoz láncolják. Ha ez volt a cél, akkor sikerült nekik, csak közben kiszívják a lelket is belőlünk. Mi leszünk az előretolt kínai és orosz gépsor, hadállás, gyepű, mikor éppen mi. A kérdés, ha az Európai Néppártban (a Fidesz pártcsaládja) látják ezt a fotót, vajon csettintenek, hogy "ez az Orbán milyen ügyes" vagy inkább "na most már ebből elég" felkiáltással kiteszik a szűrét. A B verzió a valószínűbb.
Az EU-ból úgyis elfogy lassan a pénz, amit támogatásként kapunk, kellenek az új források az oligarcha rendszer etetéséhez, hát alázkodjunk meg egy kicsit - gondolhatta Orbán, amikor a pekingi Tienammen téren megkoszorúzta kommunista emlékművet. Nem veszi észre, hogy a hintapolitikában felőrlődik ez a kis ország. A hintapolitika nem kifizetődő (lásd II. világháború), mert mindkét oldalon gyanús szemmel néznek az ilyen emberre, aki két kapura játszik. Összesúgnak a háta mögött. Tessék elköteleződni (EU és NATO klubtagok vagyunk), mert különben erkölcsi nullává válik ez a nép a világ szemében. Lelketlen, opportunista szemlélet az, hogy azzal haverkodunk, ahonnan pénzt remélünk. Pedig itt ennek vagyunk szemtanúi. Nem valószínű, hogy kötelező volt koszorúzni, hogy hitelt kapjunk két fölösleges projektre, ami nem a miérdekünk.
A zsebre vágott kéz is jelent valamit, és nemcsak egy diplomáciai vagy protokolláris malőr. Vagy azt, hogy Orbán zsebét jól kitömték és azt fogja, vagy remeg a keze a sok köpönyegforgatástól, amit életében már elkövetett.
"Bűnösök közt cinkos, aki néma".
Legyen Szava !